Szarvasmarha

  • 1
  • 2

A takarmányok energiatartalmának hatása a tejelő szarvasmarhák szaporodásbiológiájára

 

Tóth Fruzsina

tudományos segédmunkatárs

 

A tejelő szarvasmarhák takarmányozása és szaporodásbiológiája közötti összefüggés bonyolult, sokat vizsgált és vitatott terület. Vitathatatlan azonban, hogy a megfelelő tápanyagellátás a korszerű szarvasmarha tartástechnológia elválaszthatatlan részét képezi.

2011.06.09. 15:22 Részletek »

Tejelő takarmányadagok összeállításának szempontjai a korszerű takarmányozásban

 

Hajda Zoltán

tudományos segédmunkatárs

 

A tejelő szarvasmarhák takarmányozását tömegtakarmányokra kell alapozni, azonban a jelenlegi magas termelési szint mellett nélkülözhetetlen a jó minőségű abraktakarmányok etetése is. Mivel a laktációs szakaszok, illetve a szárazonállás során a tejtermelő tehenek termelése, takarmányfelvétele, élősúlya, energia- és fehérjemérlege, energia- és fehérjeszükséglete szintén változik, a napi takarmányadagot úgy kell összeállítani, hogy az állatok táplálóanyag szükséglete a laktációs fázis és a termelés volumene figyelembevételével a legmegfelelőbben legyen kielégítve.

2011.06.09. 15:22 Részletek »

Aminosavak a kérődzők takarmányozásában


 Várhegyi Józsefné dr.

 

A kérődzők fehérje anyagcseréje szöveti szinten azonos a monogasztrikus állatokéval, tehát ugyanúgy aminósavakra van szükségük és az aminósavaknak meghatározott arányban kell rendelkezésre állniuk az optimális hasznosításhoz. A legnagyobb különbség az aminósavak szempontjából a monogasztrikus és kérődző állatok között, hogy míg az előzőek a takarmánnyal veszik fel az aminósavakat, a kérődzőknél – miután a fehérje nagy része lebomlik a bendőben – a bendőmikrobák szolgáltatják az aminósavak döntő hányadát és csak kisebb rész származik a bendőemésztést elkerülő takarmányfehérjéből.

2011.06.09. 15:20 Részletek »

Magvak és ipari melléktermékek ásványianyag-tartalma

Huszár Szilvia – Várhegyi Józsefné – Lehel László

A vizsgálat célja a magvak és az ipari melléktermékek ásványianyag-tartalmának meghatározása volt.

A vizsgálatban szereplő takarmányok a következők voltak: őszi búza, árpa, kukorica, zab, szójabab, gyapotmag, búzakorpa, extrahált napraforgó- és extrahált szójadara, kukoricacsíra- és napraforgó pogácsa, kukorica glutén, CGF, répaszelet, sörtörköly, malátacsíra és csemegekukorica melléktermék. Összesen 132 minta Ca-, Mg-, P-, Zn-, Mn- és Cu-tartalmát vizsgáltuk meg.

2011.06.09. 14:40 Részletek »

Zsírféleségek szerepe a kérődzők takarmányozásában (Irodalmi áttekintés)

Lehel László

A zsíroknak többféle szerepe van a takarmányozásban:

v    Részt vesznek a szervezet energiaszükségletének fedezésében.

v    Esszenciális zsírsavakat biztosítanak az állatoknak.

A zsírok hasznosítható energiatartalma átlagosan kétszerese a többi táplálóanyagénak, amiből következően fontosak az állatok energiaellátásában.

2011.06.08. 17:30 Részletek »

Holstein-fríz növendéküszők energiaszükséglete

Várhegyi József - Várhegyi Józsefné

A Magyar Takarmánykódex Kérődző Takarmányozási Szakbizottsága új energiaszükségleti irányszámokat dolgozott ki a holstein-fríz üszők részére. A külföldi és a hazai vizsgálatok, kísérletek alapján a holstein-fríz üszők növekedésük során kevesebb energiát építenek be a súlygyarapodásba, mint a nagy rámájú típusba tartozó egyéb fajták.

2011.06.08. 17:24 Részletek »

Az extenzív húsmarhatartás előnyei és lehetőségei Magyarországon

Petró Tamás

Húsmarha elnevezés alatt, gyakran még szakmai körökben is a vágómarhát vagy a hízó-marhát értik. Ezért talán nem felesleges elmondani hogy húsmarha valójában olyan tehén, amelyet nem fejnek, a tej csak a borjú felnevelésére szolgál. A főtermék a 6-7 hónapos választott borjú, emellett még a tenyészállat értékesítés és az ezért-azért selejtezett állatok hasznosítása jelenti a bevételek forrását.

2011.06.08. 17:21 Részletek »

A tej beltartalmi értékeinek befolyásolása molekuláris genetikai módszerekkel

Kovács Katalin – Völgyi-Csík József

Közismert tény, hogy a tej bizonyos beltartalmi mutatói a természetes körülmények között is előforduló genetikai variánsok felkutatásával vagy megfelelő takarmányozással módosíthatók. Így például a tej tartalma és összetétele megváltoztatható a bendő ökoszisztémájának takarmányozás általi manipulációjával. Az etetett zsírkiegészítők ugyanis befolyásolják a tejzsír összetételét. A genetikai módszer azonban ennél több lehetőséget kínál a tehéntej összetételének módosítására. Segítségével növelhető, illetve megváltoztatható a tejfehérjék aránya és mennyisége, csökkenthető a zsírtartalom, valamint a tejjel/tejben különböző gyógyszerek is termeltethetők.

2011.06.08. 17:17 Részletek »

Takarmány adatbank adatai – ritkán etetett és ritkán vizsgált takarmányok táplálóértéke

Várhegyi Józsefné dr. – dr. Várhegyi József

A takarmány-adatbank elmúlt három évi adatai közül feldolgoztuk azokat, melyek nem általánosan etetett, nem szokványos takarmányokra vonatkoznak.

2011.06.08. 17:10 Részletek »

Szarvasmarhák sántaságának megelőzése

Györkös István

A szarvasmarhák sántasága állományszintű megbetegedéssé vált, mely országos átlagban meghaladja a 24%-ot, különösen tejtermelő állományokban. A mozgászavar több mint 80%-át a lábvégek rendellenességei és betegségei okozzák. Az okozott fájdalom és korlátozott mozgás miatt az állat stresszállapotba kerül, viselkedése is rendellenessé válik, takarmányfogyasztása csökken, romlik egészségi állapota és szaporodása, kondíciója és termelése visszaesik. A sántaság okozta tejveszteség – különösen a laktáció első harmadában –  elérheti a 10-15%-ot, a kondíció romlása pedig az 50-100 kg-ot. A szaporodásbiológiai zavarok rendszerint csendes vagy rendellenes ivarzásban, a fogamzóképesség csökkenésében, a két ellés közötti idő növekedésében tapasztalhatók. A veszteségeket növelik a csülökbetegségek kezelésére fordított gyógyszerköltségek és a selejtezési kiesések is.

2011.06.08. 17:05 Részletek »
  • 1
  • 2
bejegyzés oldalalnként